A következő tudományterületnek megfelelő BGE kutatások:

Vezetés és szervezés
Kutatás neve   Kutatási téma   Kezdete   Vége   Kutatásvezető  
Bakacsi Gyula A kutatások a szervezeti magatartás, ezen belül kiemelten a szervezeti kultúra és leadership (a GLOBE nemzetközi összehasonlító kultúra kutatási program magyarországi kutatásvezetője), valamint a kooperatív stratégiák és viselkedés témaköreire fókuszálnak. 2005. folyamatban Bakacsi Gyula
A BGE szervezeti kultúrája Az OCAI modell alkalmazása a szervezeti kultúra vizsgálatára. 2011. szeptember folyamatban Heidrich Balázs
WIKI - Tömeges csoportmunka hatékonysága WIKI - Tömeges csoportmunka hatékonysága 2012.01.01 2015.12.31 Heidrich Balázs
INSIST – Inter-generational Succession in the Family Business – Cross Country Comparison Az európai családi vállalkozások egyharmadában a közeljövőben generációváltásra kerül sor. A  projekt keretében a három ország e témával foglalkozó szakirodalmának feldolgozása mellett tíz vállalati esettanulmány segítségével igyekeztünk szisztematikusan bemutatni a családi vállalkozások utódlását befolyásoló (pozitív és negatív) tényezőket, valamint azokat az összetett társadalmi, szervezeti, pénzügyi-jogi feltételeket és mechanizmusokat, amelyek meghatározzák a generációváltás kimenetelét.  2014 2016.12.31. Heidrich Balázs
Vezetés lean környezetben A kutatás célja annak feltárása, hogy a lean termelő vállalatok vezetőinek attitűdjei hogyan hatnak a teljesítményre. 2016. szeptember folyamatban Losonci Dávid
Családi vállalkozások kutatási program - Családi vállalkozások hálózatban való részvétele, ökoszisztéma Kutatási kérdések: Milyen formális és informális szervezeti-kapcsolati hálóban vesznek részt, milyen szervezeteknek tagjai a vállalkozások/a vállalkozók? Milyen előnyöket vártak a csatlakozástól, és ebből mi valósult meg? Hogyan változott az évek során ez a háló? Melyek az információhoz/tudáshoz való hozzáférés csatornái/platformjai? 2017. augusztus 2017. november Radácsi László
Családi vállalkozások kutatási program - Családi vállalkozások fenntarthatósága, felelősségvállalása, közösségi szerepvállalása Kutatási kérdések: Hogyan értelmezik a családi vállalkozások a felelős gazdálkodást? Milyen témák/ügyek merülnek fel a felelős gazdálkodással kapcsolatban? Milyen a tulajdonosi kör értékvilága, értékrendje és hogyan hat ez a vállalkozás működésére? Hogyan viszonyulnak ehhez a munkatársak? Hogyan jelenik meg ez az értékvilág a tulajdonos (család) hétköznapjaiban, a különböző szerepekben (vállalkozó, fogyasztó, munkaadó, családfő,….)? A felelősségvállalás belső (értékrend, utódlás) és külső (stakeholderek) mozgatórugói, motivációi. Hogyan látszik/értelmeződik az adott családi vállalkozás felelősségvállalása az érintetti csoportok eltérő perspektívájából? (360 fokos vizsgálat) A legjobbak/legtudatosabbak vizsgálata: miben mások? Milyen ügyeket támogatnak a családi vállalkozások? Ki(ke)t tekintenek példaképnek a tulajdonosok? Honnan, hogyan szerez információkat, tudást a tulajdonos a felelős gazdálkodás témakörében? 2017. augusztus 2018. tavasz Radácsi László
Családi vállalkozások kutatási program - Család-vezérelt innovációs stratégiák Kutatási kérdések: Hogyan definiálható újra az innováció fogalma olyan módon, hogy az jobban illeszkedjen a kisebb vállalkozásra és egyúttal lehetővé váljon az innovációs teljesítmény mérése ebben a körben is? Hogyan definiálható és milyen paraméterekkel mérhető az innovációs képesség és hajlandóság? Milyen környezeti, vállalati és vezetői tényezők és milyen módon befolyásolják az innovációs képességet, hajlandóságot és teljesítményt, milyen összefüggés van ezek között. Hogyan befolyásolja a vállalat tulajdonosi szerkezete a fenti kapcsolatokat? Milyen innovációs stratégiák vezethetők le a fenti kapcsolatokból, milyen stratégiai irányokat követnek az innovatív családi vállalkozások és milyen sajátosságai vannak a stratégiaalkotásnak? A családon belüli éltérő víziók milyen heterogén innovációs viselkedést eredményeznek és hogyan érhető el ezek konvergenciája? 2017. június 2018. augusztus Kása Richárd
Családi vállalkozások kutatási program A hazai családi vállalkozások kutatására irányuló program. Egyfelől a családi vállalkozások számának, demográfiai jellemzőinek gyűjtésére és elemzésére összpontosít. Másfelől nyolc téma elmélyült, kvalitatív elemzésére törekszik: utódlás, fenntarthatóság, HR, innováció, governance, finanszírozás, kontrolling, hálózatokban való részvétel.  2017. június 2018. december Kása Richárd
Családi vállalkozások kutatási program - Családi vállalkozások utódlási kérdései alprojekt Kutatási kérdések: Méret, kor (érettség) szerinti illetve iparágbéli sajátosságok azonosíthatók-e az utódlási kimenetben? Milyen utódlási stratégiák léteznek a magyar családi vállalkozásokban? A 3-kör modell szerinti alrendszerek érdekei hogyan befolyásolják a stratégia alakulását? Miért választja vagy nem választja a gyerek a családi céghez való csatlakozást? Hogyan kezelhető a testvéri/egyéb családon belüli rivalizálás? Vannak-e előnyei? Juthat-e szerep az oldalági rokonoknak a családi vállalkozások öröklésében, irányításában? Hogyan vesz részt a (tág) család a családi vállalkozás irányításában, működtetésében? Hol születnek a döntések? Hogyan valósul meg a közös vezetés, tulajdonlás, irányítás, ha két/több utód is van a családi vállalkozásban? Létezik-e „jó” családi vállalati vezető? Milyen különbségek és hasonlóságok figyelhetők meg az első és második (vagy sokadik) generációs családi vezetők között? Hogyan készül fel az átvételre az utód/az átadásra az előd? Mennyire jellemző a tudatosság, külső segítség igénybevétele? Láttak-e jó példát? Mit tudtak tanulni másoktól? Hogyan zajlik az utódlás folyamata? Mit, hogyan és miből vesz át az utód? Hogyan, hova vonul vissza az előd? Kik a segítőik a folyamatban? Milyen értékek kerülnek átörökítésre a családi vállalkozásokban? A tulajdonos/vezető által képviselt értékrend, hitrendszer hogyan jelenik meg, marad fenn a családban és a vállalkozásban? Mit érez ebből magáénak az utód, a tágabb család, a munkavállalók és a partnerek? Hogyan jelenik meg a felelős tulajdonosi szemlélet és a felelős vagyongazdálkodás a családi vállalkozásokban? Felfedhetők-e különbségek a nem családi vállalkozásokhoz képest? Hogyan jelenik meg a következő generáció elköteleződése a családi cég iránt? A családi/vállalati életciklus/érettségi (csúszka-)modell alapján milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy családi vállalkozásnak? Milyen buktatói lehetnek a családi vállalkozások utódlásának? Mikor/mitől tekinthetjük lezártnak a családi vállalkozás átadását? Az utódlás szereplői mitől tartják sikeresnek az utódlást? 2017. október 2018. december Heidrich Balázs
Családi vállalkozások kutatási program - Családi vállalkozások HR kérdései Kutatási kérdések: Jellemzően milyen jellegű (tipikus) kritikus események alakítják a cég fejlődését? Ezeknek milyen hatása volt a cég életére, a személyes vezetői életére? Hol a helye, mi a szerepe a HR-nek a cégben? Milyen elvek, eszközök és szempontok alakítják a dolgozók kiválasztását? Hogyan változik a vállalat különböző fejlődési fázisaiban? Milyen elvek, eszközök és szempontok alakítják a teljesítménymenedzsment különböző dimenzióit? Hogyan változik a vállalat különböző fejlődési fázisaiban? Mennyire, hogyan (mi alapján) differenciálja a teljesítményértékelést? Mi a szerepe a tanulásnak, fejlődésnek a vezető saját szakmai életében és hogyan jelenik ez meg a vállalatban? Milyen elvek, eszközök és szempontok alakítják az előmenetel gyakorlatát a cégben? Hogyan változott a vállalat különböző fejlődési fázisaiban? Melyek a domináns vállalati értékek, honnan jönnek és hogy jelennek meg? Hogy alakul a vezetői önkép? Hogyan alakul a munka és magánélet egyensúlya a vezető személyes életében és hogyan jelenik meg a vállalatban? 2017. szeptember 2018. nyár Csizmadia Péter
Családi vállalkozások kutatási program - Családi vállalkozások irányítása (governance, döntéshozatal) Kutatási kérdések: A családi vállalkozás milyen döntéshozatali rend szerint működik? Milyen szerepet játszanak a nem családtag vezetők, külső tanácsadók, mentorok a vállalkozás életében? Milyen "jogkörrel" rendelkeznek? A vállalkozás hosszú távú stratégiájának megtervezése során figyelembe veszik-e a család igényeit és adottságait, vagy tisztán piaci viszonyok alakulása alapján terveznek? A vállalkozás stratégiájának meghatározása során mindhárom alrendszer érdekei, igényei figyelembe vételre kerülnek (család, vállalkozás, tulajdon), vagy valamely alrendszer kiemelt szerepet kap? Hogyan zajlik a döntéshozatal krízis helyzetben, jellemzően kivel konzultálnak, kinek a tanácsát kérik ki, ki hozza meg a végső döntést, egyéni vagy csoportos döntéshozatal a jellemző? A tulajdonos család életében milyen lényeges családi események, rendezvények vannak? Ezek hatással vannak-e a vállalkozás életére? A családi rendezvényeken szóba kerülnek-e a vállalkozás ügyei? Ha igen, ez tudatos döntés-e? A különböző családi érdekcsoportokat hogyan és milyen tartalommal tájékoztatják a vállalkozás ügyeiről (teljesítmény, jövőbeli célok, fő kihívások, nehézségek, stb.)? Okoz-e nehézséget a családi és üzleti pénzügyi igények összehangolása? Milyen szempontok alapján döntenek a család számára adható juttatásokról? Előfordul-e, hogy a család és a vállalkozás igényeit egymás rovására finanszírozzák? Milyen mértékben fonódik össze a családi és céges vagyon? Törekszenek-e a magán és a vállalkozás vagyonának szétválasztására? A vállalkozó család vagyonának hány százalékát teszi ki a vállalkozás? Mennyire tudatosan fektetik be a vállalkozó családok a vagyonukat? Formálisan léteznek-e a vizsgált családi vállalkozásnál az irányítást és döntéshozatalt támogató szerveződések? A vállalkozó család önállóan vagy külső segítséget igénybe véve hozta létre az irányítást és döntéshozatalt támogató szerveződéseket? 2017. szeptember 2018. Csákné Filep Judit
Családi vállalkozások kutatási program - Kontrolling Kutatási kérdések: Melyek a professzionalizáció és azon belül a menedzsment kontroll/vezetői számvitel téma családi vállalkozás orientációval bíró fókuszterületei a nemzetközi szakirodalomban és a kutatásokban? Milyen sajátosságokkal kell rendelkeznie egy családi vállalkozásokra optimalizált kontrolling rendszernek? Melyek a családi vállalkozások kontrolling rendszerének bevezetése és a sikeres működtetése kapcsán megfogalmazható sikerkritériumok? Hogyan járul hozzá a kontrolling rendszer a családi vállalkozások generációkon átívelő működtetéséhez, a sikeres utódlási folyamathoz, a növekedéshez és az innovativitáshoz? Melyek a funkcionális kontrolling részterületek családi vállalkozás specifikus kérdéskörei, módszerei, indikátorai, stb.? Hogyan lehet összekapcsolni a tudásmenedzsment és a stratégiai/operatív kontrolling bevezetését, működtetését? Vannak-e erre jó gyakorlatok hazánkban? A tacit és az implicit tudás összegyűjtése, fejlesztése, a tudáshelyzet felmérése hogyan támogatja és támogathatja a családi stratégia megvalósítását? Hogyan kapcsolható össze a családi vállalkozásokban zajló professzionalizációval, elsősorban az utódok képzése kapcsán? Azonosíthatók-e a családi vállalkozások életciklusaihoz (családi, vállalati, iparági - növekedési vonatkozásban) kötődően az azon szakaszhoz kapcsolódó sajátos családi és gazdasági célokból következő kontrolling fókuszterületek, témakörök, tudáskontrolling feladatok? Milyen tipikus vezetői dilemmák, problémák, kérdések hívják életre a kontrolling rendszer/funkció iránti igényt a családi vállalkozások életében? 2017. szeptember 2018. július Németh Krisztina
FIKP Fenntarthatósági alprojekt A kutatás választ kíván adni a következő kérdésekre: Hogyan értelmezhető a fenntarthatóság a kkv-szektorban? Miként lehet alkalmazni az ökológiai lábnyomszámítás módszertanát a kkv-knál? Hogyan fejleszthető a kkv-k fenntarthatósági teljesítménye? 2018. április 1. 2019. március 31. Radácsi László
FIKP Egyetem-üzlet együttműködés alprojekt Cél az egyetem-üzlet együttműködések fejlesztése. Ennek megalapozásául az egyetem-üzlet kapcsolatok hazai és nemzetközi trendjeinek feltérképezése, a kapcsolódó jó gyakorlatok megismerése. Keressük a választ arra a kérdésre, hogy a jelenlegi viszonyok között Magyarországon mely tényezők, jelenségek, programok segítik, és mik hátráltatják a kkv-egyetem kapcsolatok kialakítását, valamint hogyan hasznosítható a kkv szektor és a felsőoktatás kapcsolatának mélyítésében a nagyvállalatok és egyetemek közötti együttműködés modellje, jó gyakorlatainak vizsgálata. A munka része a működő módszerek megismertetése és implementálásának elősegítése alapvetően a UIIN (University Industry Innovation Network) által kifejlesztett módszertan segítségével.  2018. április 1. 2019. március 31. Timár Gigi
FIKP Fogyatékossággal élő vállalkozók alprojekt A kutatás célja a fogyatékossággal élő vállalkozók (enterpreneurs with disability) kérdéskör elméleti hátterének és magyar gyakorlatának feltárása. A kutatás egyik célja a fogyatékossággal élő emberek vállalkozásaihoz kapcsolódó nemzetközi szakirodalom feltérképezése. Vizsgálni kívánja továbbá a fogyatékossággal élő emberek vállalkozásainak fejlesztéséhez kapcsolódó hazai ökoszisztémát, projekteket és gyakorlatokat. 2018. május 1. 2019. április 30. Csillag Sára
FIKP A kis- és középvállalatok nemzetköziesedése alprojekt A kutatás célja a magyar kis- és középvállalatok nemzetköziesedési folyamatának, formáinak és a nemzetköziesedés követelményeinek bemutatása és elemzése. Cél továbbá ezek alapján gazdaság- és szakpolitikai következtetések levonása és ajánlások készítése a magyar kormány számára. A kutatási kérdések: Milyen kulcstényezők és változók alakítják a kis- és középvállalatok nemzetköziesedését Magyarországon? Melyek a folyamatot elősegítő és gátló faktorok és körülmények? Mik a kis- és középvállalatok nemzetköziesedésének útjai és formái Magyarországon? Mennyire támogatja a fennálló intézményrendszer és a gazdaságpolitika a magyar kis- és középvállalati szféra külső piacra lépését, illetve külső piaci terjeszkedését? Mekkora a multinacionális vállalatcsoportok szerepe a külkereskedelemben, és ebben milyen szerep jut a KKV szegmensnek? Mi a megosztott szolgáltató központok (shared service centre – SSC), mint potenciális piaci rés szerepe, a hazai KKV-k számára a világpiacra való kilépésben? Mi a magyar KKV-k elhelyezkedése a globális értékláncokban? 2018. május 1. 2019. április 30. Losoncz Miklós
FIKP HR sajátosságok a KKV szektorban alprojekt A kutatócsoport célja a magyar kis- és középvállalati szektor HRM gyakorlatának – döntően kvalitatív – módszerekkel történő, fókuszált vizsgálata. A tervezett résztémák, fókuszok: Munkaerőhiány és skill-shortage és az erre adott vállalkozói válaszok Participáció, részvétel, bevonó vezetés formái és ellentmondásai (hatalmi viszonyok) Tudás, képzés, fejlődés, tanulás egyéni és szervezeti szinten (pl. low learning culture) Meaningful work - job quality  (kapcsolata a pariticpációval, tanulással és a Hr rendszerekkel) Responsible employees – felelős munkaadó (és ezek kapcsolata az összes többi témával) 2018. május 1. 2019. április 30. Csillag Sára
FIKP Túlélési-növekedési stratégiák a startup-szegmensben alprojekt A gazdaság működésének természetes velejárója az induló vállalkozások egy részének kihullása az ökoszisztémából. Különösen a startup-vállalkozások érzékenyek az indulási szakasz kockázataira. Ezért is fontos a kihullást okozó, illetve a túlélés, növekedés esélyét növelő tényezők azonosítása. Kutatási kérdések: Milyen típusú, profilú startup vállalkozások születnek Magyarországon, ezek mennyire bizonyulnak életképesnek, túlélik-e a kezdeti kritikus időszakot? Kimutatható-e összefüggés a startup iparága és a túlélés valószínűsége között? Melyek a túlélő, növekedni képes startup cégek jellemzői? Felfedezhető-e valamilyen közös, jellemző mintázat, hasonló nehézség, probléma az elbukó próbálkozások között? Miben gyengék az életképtelen startupok? Tudjuk-e tipizálni, jellemző kategóriákba sorolni a magyar startup vállalkozásokat? A stabilizálódott startup-ok esetében nincs információnk arról, milyen meghatározó tényezői vannak a későbbi (sikeres) növekedésnek? Mitől képes egy magyar startup vállalkozás kilépni a nemzetközi piacra és ott növekedni? Az ötlet élet- és piacképessége a fontos, a menedzsment, a csapat, a kapcsolatok vagy a finanszírozás a meghatározó a növekedés szempontjából? 2018. május 1. 2019. április 30. Csákné Filep Judit
FIKP Hallgatói vállalkozások Magyarországon alprojekt A kutatás célja egyfelől olyan hazai és nemzetközi jó (és rossz) gyakorlatok bemutatása, ahol sikeresen és hatékonyan valósul meg a hallgatói vállalkozások fejlesztése és támogatása, kitérve a hallgatók vállalkozói hajlandóságának vizsgálatára, annak növekedését segítő lehetőségekre, az induló vállalkozások tipikus nehézségeinek beazonosítására és azok kezelési módjaira. Célja másfelől egy olyan ajánlás készítése, amely a gyakorlati tapasztalatokra és empirikus felmérésekre alapozva ajánlást tesz a vállalkozói hajlandóság egyetemi eszközökkel történő növelésére és támogatására. 2018. május 1. 2019. április 30. Zsigmond Száva
FIKP Kkv szektor innovációs kapacitása, támogató keretrendszer értékelése alprojekt A kutatás célja a kisvállalati innovációs folyamatok és stratégiák meghatározása, meglévők felkutatása, valamint a hazai és nemzetközi innovációs kutatási témák elemzése, trendek azonosítása. Kutatási kérdések: Hogyan definiálható az innováció olyan módon, hogy az kkv környezetben is értelmezhető és mérhető legyen? Hogyan értelmezhetők az innovációs folyamatok és stratégiák kisvállalati környezetben? Hogyan mérhető kkv-k körében az innovációs képesség, teljesítmény?  2018. május 1. 2019. április 30. Kása Richárd
FIKP Hazai kkv kutatások szintetizálása alprojekt A kutatás elsődleges célja a hazai kkv kutatási hálózat feltérképezése egy szisztematikus adatbányászaton keresztül, majd ebből egy dinamikus, bővíthető adatbázis elkészítése, mely kitér a résztvevő kutatókra, a kkv kutatás jellegére és az érintett témakörökre, a kutatás impaktjára és a résztvevők közötti esetleges együttműködésre. Ezen adatbázist felhasználva így lehetőség lesz egy online infografikus kutatási térkép (tudástérkép) előállítására, mely dinamikus, kereshető és nyíltan hozzáférhető. 2018. május 1. 2019. április 30. Kása Richárd