| "Nekünk a Budapest" - Budapest turizmusa |
Kutatásunk célja Budapest turizmusának átfogó vizsgálata. A kutatás során feltárjuk a főváros jelenlegi turisztikai jellemzőit mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról, és kiemelten vizsgáljuk a gazdasági válság időszakához képest történt változásokat. |
2022 |
folyamatban |
Petykó Csilla |
| A biogáz üzemek üzleti modelljei |
A megújuló energia Európa szerte egyre jelentősebb szerepet tölt be. Magyarországon is nagy lehetőségeket hordoz magában az energiagazdálkodás és a környezetvédelem területén egyaránt. A biogáz egy környezetbarát megújuló energiahordozó, amely zömében elsődleges, vagy másodlagos mezőgazdasági melléktermékekből és egyéb hulladékokból állítható elő. A fenntartható üzleti modellek a társadalmi és környezeti problémákat új és jövedelmezőbb módon kezelhetik úgy, hogy egyszerre teremthetnek versenyelőnyt és értéket a társadalom számára. Kutatócsoportunk átfogó kutatás keretében vizsgálja ezeket a fenntartható üzleti modelleket Magyarországon a biogáz üzemek példáján keresztül.
A?TKP2021-NKTA-44?számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a?Tématerületi Kiválósági Program 2021 (TKP2021-NKTA)?pályázati program finanszírozásában valósult meg. |
2022 |
folyamatban |
Vágány Judit |
| A fenntartható élelmiszerfogyasztást megalapozó fogyasztói motívációk vizsgálata |
A kutatás a fenntartható fogyasztási modellek és lehetséges további irányok feltárása és rendszerezése mellett a Z generációra fókuszálva vizsgálja a fenntartható fogyasztási motivációkat. A kutatás egy nemzetközi kutatás megalapozásaként a fenntartható fogyasztás fejlődését támogató szabályozásokat és modelleket tárja fel. |
2021 |
folyamatban |
Kovács Ildikó |
| A használtruha-piac jelenlegi trendjei |
A kutatás célja annak elemzése, hogyan változtak meg a használt ruhák vásárlási preferenciái, és ez hogyan alakította át a piaci viszonyokat Magyarországon. A kutatás a piaci keresleti-kínálati viszonyokra, vásárlási szokásokra, az értékesítők marketingkommunikációjának elemzésére fókuszál. |
2024 |
2024 |
Kovács András |
| A hazai élelmiszerek preferálását befolyásoló tényezők a magyar élelmiszervásárlók körében |
A kutatás célja, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a magyar élelmiszervásárlók hazai termékvásárlására vonatkozó szándékát. A befolyásoló tényezők súlyának feltárása fontos információként szolgálhat a hazai termékek pozícionálásához. |
2023 |
folyamatban |
Taralik Krisztina |
| A Jövő turistája - a felelős turista |
Kutatási koncepciónk egy komplex, több lépcsős projekt. Célja, hogy megfogalmazzuk a felelős turizmus fő elveit, és kidolgozzuk a jövő turistáinak szemlélet-alakításának módszerét, a felelősségről a turizmusban, a felelős turistaságról, az utazások során felkeresett természeti és társadalmi környezet megóvásáról. |
2016.09.01 |
2017.03.31 |
Petykó Csilla |
| A kreatív és kulturális ipari szakpolitikák hatékonyságának vizsgálata |
Felmérni, hogy az egyes kulturális és kreatív ipari szektorok (pl. filmipar, zeneipar, esport) esetében mennyire hatékony a szakpolitika (a támogatások, egyéb intézkedések). Milyen az egyes szektorok támogatásának fenntarthatósága? Összehasonlítani több ország CCI szakpolitikájának hatékonyságát. |
2024 |
folyamatban |
Gajzágó Éva Judit |
| A múzeumok szerepe és a turizmusban. Múzeumlátogatói élmény |
A kutatás egyik fókusza a múzeumok helyének vizsgálata a turizmus rendszerében (kínálati oldal; vonzerő, attrakció, termék, márkaképző és infrastrukturális elem, kreatív szektorral való együttműködés). A másik vizsgálati megközelítés a keresleti jellemzőkre irányul (látogatói összetétel - látogatókutatás -, tipológia, tértrialektikai felfogás, élmény, élménymegosztás). A primer kutatások kiemelt területét alkotják a magyarországi, azon belül a budapesti múzeumok. |
2018 |
|
Schultz Éva |
| A társadalmi normák hatása a környezettudatos turisztikai fogyasztói magatartásra |
A kutatás célja feltárni, hogy a társadalmi normák milyen hatást gyakorolnak az utazási szokásokra, ezen belül is a környezettudatos szempontok figyelembevételére. A vizsgálatot Svédországban és Magyarországon végezzük. Svédországban kutatások által igazoltan jelen vannak a környezetet figyelembe vevő utazással kapcsolatos normák, ezért svédországi svédek, svédországi magyarok, magyarországi svédek és magyarországi magyarok utazási szokásait, attitűdjeit, magatartását vizsgáljuk kvalitatív módszerrel annak érdekében, hogy feltárjuk, a szocializáció vagy az egyén által tapasztalt társadalmi normák hatása erősebb. |
2020 |
2024 |
Hegedűs Sára |
| A turizmusban és vendéglátásban megjelenő User Generated Content (internetes vendégvélemények) vizsgálata számítógépes NLP eszközökkel |
Az okoseszközök fokozatos elterjedésével és az internetalapú platformokon való tartalomalkotások térnyerésével a termékekről-szolgáltatásokról szerzett tapasztalatok nyilvános megosztása a felhasználók széles körében hétköznapi gyakorlattá vált. Az értékelés és véleményalkotás gyakorlata nem kerülte el a vendéglátást sem. Nem csak aktív tartalomalkotóként, de passzív tartalomfogyasztóként is általánossá vált, hogy mások véleményére hagyatkozunk, döntéseink előtt kíváncsiak vagyunk mások tapasztalatára. Az elmúlt évtizedben értékes adatvagyon halmozódott föl kommentek, értékelések, vélemények formájában az internet különféle közvetítő, aggregátor és véleményező oldalain. A CEVE UGC*NLP kutatásának célja, hogy BigData módszerrel gyűjtött adatbázisban gépi tanulási módszerekkel tárjuk fel a vendégvélemények sajátosságait a legnépszerűbb éttermek esetében. A kutatás során gépi tanulási módszereket alkalmazunk a természetes nyelvfeldolgozás (NLP) területén, a vélemények témáit, megoszlásait, időbeli és egyéb változásait vizsgálva. |
2024 |
folyamatban |
Hinek Mátyás |
| Adaptációs és mitigációs stratégiák |
A környezetterhelés különböző vonatkozásait elemezzük termékciklus elemzés és körforgásos gazdaság szemlélettel, érzékenységvizsgálattal. Alkalmazkodási és kibocsátás csökkentési stratégiákat elemzünk, fogalmazunk meg javaslatokat a turizmus és vendéglátás, kereskedelem területén, szem előtt tartva a jövőtudatos szemléletváltáshoz vezető edukációt, a jó gyakorlatok megosztását, megelőzést. |
2011 |
|
Szabóné Erdélyi Éva |
| Az élelmiszerallergia előfordulása a hazai lakosság körében, életminőséget befolyásoló hatása |
A Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntartható Vendéglátás Kutatócsoportja átfogó kutatást indít a vendéglátás ételallergiával és ételintoleranciával kapcsolatos kihívásaival összefüggésben. Az első fázisban fel kívánjuk mérni, hogy a magyar lakosság milyen aránya rendelkezik diagnosztizált vagy vélt élelmiszerallergiával, vagy -intoleranciával, ez milyen mértékben gyakorol hatást az életminőségükre és ez hogyan befolyásolja a vásárlói magatartásukat, különös tekintettel az információkeresésre. A kutatásból választ kívánunk kapni a következő kérdésekre: 1. A lakosság milyen arányban érintett diagnosztizált vagy vélt élelmiszer-allergiában, -intoleranciában? 2. Milyen döntési, fogyasztási kockázatokkal néz szembe egy ételallergiás fogyasztó? 3. Mi okoz nehézséget az érintett fogyasztóknak az élelmiszerválasztásban az élelmiszerkereskedelem és a vendéglátás területén? 4. Mit változtat meg a hétköznapokban az élelmiszer-allergia, -intolerancia? 5. Milyen tudással rendelkeznek az érintettek a szükséges diétáról? 6. Mennyire vannak tisztában a fogyasztók az ő érdekeiket szolgáló, az élelmiszeripari és vendéglátó vállalkozások számára előírt kötelezettségekkel? |
2022 |
folyamatban |
Lugasi Andrea, Soós Gabriella |
| Az élelmiszerpazarlás vizsgálata a szállodák és éttermek működésében |
Az F&B-folyamatban mely tevékenységek során keletkezik a legtöbb kidobandó élelmiszer (nyersanyag, feldolgozott és készétel), és milyen összetételű az?
Milyen jó gyakorlatok léteznek ennek csökkentésére?
Hogyan lehet a keletkezett élelmiszerfelesleget fenntarthatóan kezelni?
Milyen módszerekkel befolyásolható az F&B-munkatársak és a vendégek szemlélete, attitűdje, ismerete, a probléma iránti felelősségük növelhető-e? |
2012 |
2023 |
Karakasné Morvay Klára |
| Az elmaradottság dimenziói Nógrádban és a Szécsényi Jártásban |
A kutatás célja Nógrád megye illetve a Szécsényi Járás elmaradottságának okai és következményei, és miként érzékeli ezt a terület lakossága. Hogyan viszonyul a fejlesztésekhez, ezek eredményeihez. Melyek a periférikus terület leszakadásának a társadalmi és gazdasági okai? |
2018 |
2020 |
Engelberth István |
| Az ESG elveinek megfelelő jelentéstétel európai kihívásai |
Kutatásunk arra fókuszál, hogy a legmeghatározóbb nem-pénzügyi jelentéskészítésre vonatkozó szabványok (GRI, IFRS és ESRS) megközelítései, alapelvei és indikátorstruktúrái milyen mértékben feleltethetők meg egymásnak, mutatnak-e olyan szoros kapcsolatos és összefüggést, amely alapot ad az eddiginél nagyobb mértékű harmonizációra, a jelentéstételi gyakorlat megkönnyítésére. Az Európai Unió CSRD szabályozásának alkalmazását nagyban meghatározzák az eddigi jelentéstételi gyakorlatok, így azok feltérképezése döntő fontosságú lehet az adaptációban. |
2023 |
folyamatban |
Győri Zsuzsanna |
| Az integrált beszámolási keretek eddigi tapasztalatai, nemzetközi és hazai makro- és mikrogazdasági keretfeltételei és az alkalmazás perspektívái |
A vállalati pénzügyi beszámolás folyamatos átalakulása tapasztalható, mivel érzékelhető, hogy pusztán a pénzügyi információs prezentálása nem elegendő ahhoz, hogy a vállalatról átfogó képet kapjon a beszámolót felhasználó. Nemzetközileg is releváns téma az integrált beszámoló összeállításának kérdése; hogyan integráljunk a pénzügyi és a nem pénzügyi információkat akár nagyvállalat, akár kkv szintjén. |
2021 |
|
Madarasiné Szirmai Andrea |
| Az ökológiai termesztésből származó élelmiszerek ismertségének és fogyasztásának kérdőíves vizsgálata a magyar fogyasztók körében |
A kutatás célja, hogy felmérje a magyar fogyasztók biotermékekkel kapcsolatos fogyasztói szokásait, illetve annak változását. A kutatás során meghatározásra kerülnek a fejlődés jelenlegi üteme, az éritett célcsoport(ok), valamint a fogyasztók motivációi. |
2022 |
2024 |
Lugasi Andrea, Soós Gabriella |
| Biobor vásárlási és fogyasztási szokások vizsgálata Magyarországon |
Borfogyasztási, borvásárlási szokások felmérése a magyar lakosság körében, különös hangsúlyt fektetve a bioborokra. |
2022.12.01. |
|
Lugasi Andrea |
| Családbarát foglalkoztatás a felsőoktatásban |
A munka és magánélet egyensúlya a felsőoktatásban is fontossá vált, a növekvő hallgatói létszám, az elvárások növekedése és a változó szabályozó környezeti feltételek miatt. Ám az egyetemi szférában keveset tudunk a családbarát foglalkoztatásról. 2021 nyarán indult átfogó kutatásunk annak érdekében, hogy az intézmény áttekintse családbarát politikáját és eszköztárát, javaslatokat gyűjtsön össze az érintettektől arról, hogy miképpen lehet javítani a fennálló rendszeren. Az átfogó kutatás első része vezetők, oktatók, kutatók és támogató munkatársak mélyinterjúira építve megállapította, hogy a munkatársak életminősége szempontjából a fizikai állapot és a családi kapcsolatok a legfontosabbnak. A kutatás második szakaszában a vizsgálatokat az egyetem kutatói kiterjesztették a hallgatókra is. |
2021 |
folyamatban |
Szegedi Krisztina |
| Családi vállalkozások kutatási program - Családi vállalkozások fenntarthatósága, felelősségvállalása, közösségi szerepvállalása |
Kutatási kérdések:
Hogyan értelmezik a családi vállalkozások a felelős gazdálkodást? Milyen témák/ügyek merülnek fel a felelős gazdálkodással kapcsolatban?
Milyen a tulajdonosi kör értékvilága, értékrendje és hogyan hat ez a vállalkozás működésére? Hogyan viszonyulnak ehhez a munkatársak? Hogyan jelenik meg ez az értékvilág a tulajdonos (család) hétköznapjaiban, a különböző szerepekben (vállalkozó, fogyasztó, munkaadó, családfő,….)?
A felelősségvállalás belső (értékrend, utódlás) és külső (stakeholderek) mozgatórugói, motivációi.
Hogyan látszik/értelmeződik az adott családi vállalkozás felelősségvállalása az érintetti csoportok eltérő perspektívájából? (360 fokos vizsgálat)
A legjobbak/legtudatosabbak vizsgálata: miben mások?
Milyen ügyeket támogatnak a családi vállalkozások?
Ki(ke)t tekintenek példaképnek a tulajdonosok?
Honnan, hogyan szerez információkat, tudást a tulajdonos a felelős gazdálkodás témakörében? |
2017. augusztus |
2020 |
Radácsi László |
| Egyedül nem megy? - Fogyatékossággal élő vendégek a turizmusban |
A kutatás arra irányul, hogy felmérje a fogyatékossággal élő vendégekhez kötődő kereslet jellemzőit a turizmusban, valamint hogy helyzetképet alakítson ki a hazai turisztikai kínálat szolgáltatóinak felkészültségéről |
2019 |
folyamatban |
Petykó Csilla |
| Etikai intézmények a magyarországi vállalatoknál |
A kutatás célja az etikai intézmények elterjedtségének és hatásának vizsgálata Magyarországon - különös tekintettel a nem pénzügyi jelentésekre és nyilatkozattételre. |
2023 |
folyamatban |
Szegedi Krisztina |
| Felelős és fenntartható vállalat |
Fenntartható vállalatok fenntarthatósági vizsgálata |
2020.02 |
2023 |
Polák-Weldon Réka |
| Fenntartható fejlődés, szekunder és primer kutatások kutatóműhely |
Különböző (globális, regionális, esettanulmányi) szintű fenntarthatósági stratégiák elemzése |
2004 |
|
Szabóné Erdélyi Éva |
| Fenntartható vendéglátás - Fenntarthatóság szemlélete a hazai vendéglátóiparban; Adaptációs és mitigációs stratégiák, környezetterhelés mérés) |
A környezetterhelés különböző vonatkozásait elemezzük termékciklus elemzés szemlélettel és érzékenységvizsgálattal. A mezőgazdasági termelés, alapanyagok előállítása és szállítása és az élelmiszeripar, élelmiszerek vendéglátásban történő feldolgozása, a keletkező élelmiszerhulladék kezelése, esetleges megelőzése, közvetlenül vagy közvetve, mind hatással vannak környezetünkre. Alkalmazkodási és kibocsátás csökkentési stratégiákat elemzünk, fogalmazunk meg javaslatokat a turizmus és vendéglátás területén, szem előtt a jövőtudatos szemléletváltáshoz vezető edukációt, a jó gyakorlatok megosztását, megelőzést. |
2021 |
|
Szabóné Erdélyi Éva |
| Fenntartható vendéglátás (módszertani kutatások) |
Karbonlábnyom számításával különböző forgatókönyvek kidolgozása a fenntarthatóbb vendéglátásért |
2018 |
folyamatban |
Lovasné Avató Judit |
| Fenntarthatóság és versenyképesség mikro- és makroszinten |
A kutatócsoport tagjainak egyéni kutatási terveire alapuló kutatások mindegyike érinti a fenntarthatóság problematikáját, illetve mikro szinten vizsgálódnak. A nemzetgazdasági szintű elemzések is a vállalati szektor szerepére fókuszálnak. |
2017.06.01 |
folyamatban |
Losoncz Miklós |
| Fenntarthatóság oktatásának hatékonysága |
A BGE-n 2018 és 2021 között folyó ERASMUS+ projektben, az ISSUE-ban az egyik output egy egyetemi IR megírásra vonatkozó útmutató volt, a résztvevő egyetemi partnerek el is készítették pilotként saját IR jelentésüket a 2019-es évre vonatkozóan. Az ezzel kapcsolatos eredmények, tapasztalatok egyfelől már alkalmasak nemzetközi cikkek közös publikálására, másfelől sok további kutatási irányt jelölnek ki. A kutatócsoport megalakításának célja az is, hogy a nemzetközi partnerekkel kialakított jó kapcsolat ne szűnjön meg, közösen tudjuk figyelni a felelős és fenntartható egyetemek témájában felmerülő lehetőségeket. |
2021 |
folyamatban |
Győri Zsuzsanna |
| Fenntarthatósági élmények nyomában |
A kutatás célja felmérni, hogy miképpen hat a fogyasztókra és a helyi termelőkre a környezettudatos életmód, viselkedés és aktivitás, ezen belül választ keresünk az alábbiakra: Mik a környezettudatos aktivitások lélektani hatásai? • Melyek az azonosítható főbb előnyök, és hasznok? • Mik a főbb befolyásoló tényezők és motivátorok? • Mi a hozadéka ezen szemlélet mind mélyebb beépülésének? • Létezik-e a fenntarthatósági élmény? Ha igen, akkor ennek melyek a dimenziói és mozgatórugói? |
2023 |
folyamatban |
Balázsné Dr. Lendvai Marietta |
| FIKP Fenntarthatósági alprojekt |
A kutatás választ kíván adni a következő kérdésekre:
Hogyan értelmezhető a fenntarthatóság a kkv-szektorban?
Miként lehet alkalmazni az ökológiai lábnyomszámítás módszertanát a kkv-knál?
Hogyan fejleszthető a kkv-k fenntarthatósági teljesítménye? |
2019 |
2019. március 31. |
Radácsi László |
| Fogyatékossággal élő vállalkozók |
A 2018-ban kezdődött, a témában mindeddig első hazai empirikus kutatásunk célja az első években az volt, hogy feltáró jelleggel megvizsgáljuk és elemezzük a fogyatékossággal élő vállalkozók motivációit, valamint feltérképezzük az előttük álló kihívásokat, akadályokat. A szakirodalom és a vállalkozási ökoszisztéma áttekintése után a vállalkozói interjúkra épülő kutatás dokumentumelemzéssel és szakértői interjúkkal kiegészülve ad képet a vállalkozási szféra ezen szegmenséről, és fogalmaz meg javaslatokat egyrészt az inkluzív vállalkozásfejlesztések terén, másrészt a további kutatások számára. A kutatás jelenlegi szakaszában a fogyatékossággal élő vállalkozók helyzetét ezen túl különböző elméleti lencséken, például az épségizmuson, vagy az identitások interszekcionalitásán keresztül vizsgáljuk.
A TKP2021-NKTA-44 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a Tématerületi Kiválósági Program 2021 (TKP2021-NKTA) pályázati program finanszírozásában valósult meg. |
2018 |
folyamatban |
Csillag Sára |
| Kistelepülés marketing és menedzsment vizsgálata |
A kistelepülések marketing és menedzsment tevékenységének vizsgálata. A kutatás célja egy olyan módszertan és guide megalkotása, amely segítheti a kistelepülések vezetőit a vezetési döntések meghozatalában és a település fejlesztésének hatékony menedzselésében. |
2023 |
folyamatban |
Reicher Regina Zsuzsánna |
| KKV fenntarthatóság |
A kkv fenntarthatósági profil kutatás során 2022-től egy reprezentatív kutatásra alapozva a vállalkozások fenntarthatósági profilját megrajzoló értékelőrendszert hozunk létre először Magyarországon, majd kiemelt stratégiai külföldi partneregyetemeink bevonásával több európai országban (Németország, Lengyelország, Szlovákia, Franciaország, Portugália). Célzott vállalati fenntarthatósági kutatás hazánkban 2017 óta nem történt, de az akkori kutatás sem volt reprezentatív, és nem volt kkv-fókuszú. A fenntarthatósági értékelőrendszer a vállalatok, ezen belül kiemelten a kkv-k körében méri fel a fenntarthatóság megjelenését és a felelős gyakorlatokat.
A?TKP2021-NKTA-44?számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a?Tématerületi Kiválósági Program 2021 (TKP2021-NKTA)?pályázati program finanszírozásában valósult meg. |
2022 |
folyamatban |
Győri Zsuzsanna |
| KKV-k fenntarthatósága, ökológia lábnyoma, társadalmi felelősségvállalása |
A kutatás választ kíván adni a következő kérdésekre: Hogyan értelmezhető a fenntarthatóság a kkv-szektorban? Miként lehet alkalmazni az ökológiai lábnyomszámítás módszertanát a kkv-knál? Hogyan fejleszthető a kkv-k fenntarthatósági teljesítménye? |
2018 |
2020 |
Radácsi László |
| Körforgásosság a divatiparban |
A körforgásos gazdaság, mint üzleti modell, gazdasági és környezeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Hatására nem csak csökken a hulladék, hanem új értéket is teremthetünk a korábban felesleges anyagok újra felhasználásával. A divatipar fókuszából kiindulva kutatásunk arra a kérdésre keresi a választ, hogy az egyéni körforgásos magatartás kapcsolódik-e a nagyvállalatok ez irányú erőfeszítéseihez. A kutatás eredményei becslésekkel szolgálnak a körforgásos gazdaság szélességének vagy mélységének bővítési lehetőségeiről. Kutatásunk hozzájárul ahhoz a tudományos erőfeszítéshez, amely a körforgóság definíciójának és típusainak pontos meghatározására irányul. Jelen kutatásunkban két típus (a körkörös modernizmus és az alulról felfelé irányuló szufficiencia) kapcsolatát vizsgáljuk a divatiparból vett példákon keresztül. |
2022 |
folyamatban |
Szegedi Krisztina |
| Látogatókutatás |
A Budakeszi Vadaspark megközelíthetőségének fenntarthatósági vizsgálata. |
2022 |
2022 |
Thuma Orsolya |
| MTA-BGE Makrogazdasági fenntarthatósági munkacsoport |
A kutatás célja annak elemzése, hogy a globális és európai uniós kihívások és az azokra adott vagy adandó válaszok milyen hatást gyakorolnak a magyar makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságára, milyen követelményeket támasztanak a magyar gazdaságpolitikával és részterületeivel szemben, és milyen következtetések fogalmazhatóak meg számára. A kutatás 2019 elejétől kitüntetett figyelmet fordít az EU 2020 utáni költségvetésére, ezzel összefüggésben a magyar forrásbevonási lehetőségekre és a magyar gazdaságpolitika mozgásterére. |
2017.07.01. |
2022.06.30. |
Losoncz Miklós |
| Nyugat-Nógrád térségének vizsgálata, elmaradottság és annak dimenzió tekintetében |
Hogyan hatottak az elmúlt évek európai uniós finanszírozású fejlesztései Nyugat-Nógrádban, a szécsényi és a balassagyarmati járásokban. A fókuszban az áll, hogy miként érzi és értékeli a helyi közösség a fejlesztéseket? |
2017.09.15. |
2018.09.15. |
Engelberth István |
| Okos városok és a lakosok életminősége |
A kutatás célja, hogy adatokat gyűjtsön a budapesti lakosoktól az életminőség legfontosabb területeiről a városban. A kérdőívet az okos város szakirodalom, valamint Budapest okos város stratégiájában megfogalmazott prioritások alapján terveztük. |
2024 |
2025 |
Smith Melanie |
| Ökológiai lábnyom |
A BGE vállalati ökolábnyom kalkulátorának iparágspecifikus fejlesztése kezdődött meg 2022-ben. Az első iparág, ahol az anyagfelhasználás ökológiai lábnyomát számítjuk, az építőipar. Családi, házak, társasházak, házfelújítások ökolábnyomának példáján keresztül szeretnénk magánszemélyeknek, vállalatoknak segítséget nyújtani a fenntarthatóbb megoldás kiválasztására. Eredményeink segítséget jelenthetnek a városfejlesztési döntések meghozatalában is. Első eredményeink 2022 őszére várhatók.
A?TKP2021-NKTA-44?számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a?Tématerületi Kiválósági Program 2021 (TKP2021-NKTA)?pályázati program finanszírozásában valósult meg. |
2022 |
2023 |
Szigeti Cecília |
| Ökológiai lábnyom az építőiparban |
A kkv ökológiai lábnyom kutatás (id. 229) módszertani / használhatósági okokból nem tért ki a vállalkozások anyagfelhasználással kapcsolatos környezetterhelésére. A kutatás ezt a hiányosságot pótolja egy rendkívül környezetszennyező iparág, az építőipar esetében. A célunk ennek megfelelően olyan standard módszertan kidolgozása, amely alkalmas lehet az épületek környezeti hatásának mérésére annak optimalizálására. |
2022 |
folyamatban |
Szigeti Cecília |
| Ökológiai lábnyom az építőiparban |
Felmérni, hogy az egyes kulturális és kreatív ipari szektorok (pl. filmipar, zeneipar, esport) esetében mennyire hatékony a szakpolitika (a támogatások, egyébintézkedések). Milyen az egyes szektorok támogatásának fenntarthatósága? Összehasonlítani több ország CCI szakpolitikájának hatékonyságát. |
2024 |
folyamatban |
Gajzágó Éva Judit |
| Ökológiai lábnyom kutatás |
A kutatás célja egy olyan eszköz megalkotása volt, amely a magyarországi kkv-k által gyűjtött adatok alapján megbízható becslést ad a vállalkozás ökológiai lábnyomára. Az ökológiai lábnyom a vállalkozás környezeti teljesítményének indikátora lehet. Az azonos módszertan lehetővé teszi egyes intézkedések hatásainak vizsgálatát, év/év összehasonlítást vagy épp iparági átlagok számítását. Az angol nyelvű felület létrehozása jó alapot nyújthat nemzetközi együttműködésekhez, összehasonlításokhoz. |
2018 |
folyamatban |
Szennay Áron |
| Sági Judit egyéni kutatásai: banki finanszírozás, bankrendszerek átalakulása, tőkepiaci finanszírozás, ESG |
A pénzügyi piacokra begyűrűző sokkok tesztelik mind a hagyományos, mind az iszlám alapú bankrendszerek rezilienciáját, ellenállóképességét. A tőkepiacokon az ESG – environmental, social and governmental részvények és részvényindexek kockázatcsökkentő elemként jelennek meg a befektetők portfóliójában. |
2019 |
folyamatban |
Sági Judit |
| Turisztikai szolgáltatók fenntarthatósággal kapcsolatos értelmezései és gyakorlatai |
A kutatás célja feltárni a turisztikai szolgáltatók (szálláshelyek, vendéglátóhelyek és utaztási irodák) fenntarthatósággal kapcsolatos értelmezéseit, illetve azt, hogy melyek azok a fenntarthatósági gyakorlatok, amelyeket megvalósítanak működésük során, s amelyek így egyfajta kiegészítő dimenzióul szolgálnak az értelmezésekhez. |
2021 |
2024 |
Hegedűs Sára |
| Vállalati fenntarthatóság, különböző szempontú elemzések, jó gyakorlatok kutatóműhely |
Fenntarthatósági lépések, zöld gondolkodás szerepe, nehézségek és jó gyakorlatok |
2008 |
|
Szabóné Erdélyi Éva |
| Városi zöldterületek és a lakosok jóléte |
A kutatás a budapesti Liget szerepére fókuszál a lakosok jólétében. A Liget+ tagjai között kérdőívet osztanak ki. |
2024 |
2025 |
Smith Melanie |