| A fenntartható élelmiszerfogyasztást megalapozó fogyasztói motívációk vizsgálata |
A kutatás a fenntartható fogyasztási modellek és lehetséges további irányok feltárása és rendszerezése mellett a Z generációra fókuszálva vizsgálja a fenntartható fogyasztási motivációkat. A kutatás egy nemzetközi kutatás megalapozásaként a fenntartható fogyasztás fejlődését támogató szabályozásokat és modelleket tárja fel. |
2021 |
|
Kovács Ildikó
|
| A Jövő turistája - a felelős turista |
Kutatási koncepciónk egy komplex, több lépcsős projekt. Célja, hogy megfogalmazzuk a felelős turizmus fő elveit, és kidolgozzuk a jövő turistáinak szemlélet-alakításának módszerét, a felelősségről a turizmusban, a felelős turistaságról, az utazások során felkeresett természeti és társadalmi környezet megóvásáról. |
2016.09.01 |
2017.03.31 |
Petykó Csilla |
| A kreatív és kulturális ipari szakpolitikák hatékonyságának vizsgálata |
Felmérni, hogy az egyes kulturális és kreatív ipari szektorok (pl. filmipar, zeneipar, esport) esetében mennyire hatékony a szakpolitika (a támogatások, egyébintézkedések). Milyen az egyes szektorok támogatásának fenntarthatósága? Összehasonlítani több ország CCI szakpolitikájának hatékonyságát. |
2023.09. |
|
Gajzágó Éva Judit |
| A múzeumok szerepe és a turizmusban. Múzeumlátogatói élmény |
A kutatás egyik fókusza a múzeumok helyének vizsgálata a turizmus rendszerében (kínálati oldal; vonzerő, attrakció, termék, márkaképző és infrastrukturális elem, kreatív szektorral való együttműködés). A másik vizsgálati megközelítés a keresleti jellemzőkre irányul (látogatói összetétel - látogatókutatás -, tipológia, tértrialektikai felfogás, élmény, élménymegosztás). A primer kutatások kiemelt területét alkotják a magyarországi, azon belül a budapesti múzeumok. |
2018 |
|
Schultz Éva |
| Adaptációs és mitigációs stratégiák |
A környezetterhelés különböző vonatkozásait elemezzük termékciklus elemzés és körforgásos gazdaság szemlélettel, érzékenységvizsgálattal. Alkalmazkodási és kibocsátás csökkentési stratégiákat elemzünk, fogalmazunk meg javaslatokat a turizmus és vendéglátás, kereskedelem területén, szem előtt tartva a jövőtudatos szemléletváltáshoz vezető edukációt, a jó gyakorlatok megosztását, megelőzést. |
2011 |
|
Szabóné Erdélyi Éva |
| Az élelmiszerallergia előfordulása a hazai lakosság körében, életminőséget befolyásoló hatása |
A Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntartható Vendéglátás Kutatócsoportja átfogó kutatást indít a vendéglátás ételallergiával és ételintoleranciával kapcsolatos kihívásaival összefüggésben. Az első fázisban fel kívánjuk mérni, hogy a magyar lakosság milyen aránya rendelkezik diagnosztizált vagy vélt élelmiszerallergiával, vagy -intoleranciával, ez milyen mértékben gyakorol hatást az életminőségükre és ez hogyan befolyásolja a vásárlói magatartásukat, különös tekintettel az információkeresésre. A kutatásból választ kívánunk kapni a következő kérdésekre: 1. A lakosság milyen arányban érintett diagnosztizált vagy vélt élelmiszer-allergiában, -intoleranciában? 2. Milyen döntési, fogyasztási kockázatokkal néz szembe egy ételallergiás fogyasztó? 3. Mi okoz nehézséget az érintett fogyasztóknak az élelmiszerválasztásban az élelmiszerkereskedelem és a vendéglátás területén? 4. Mit változtat meg a hétköznapokban az élelmiszer-allergia, -intolerancia? 5. Milyen tudással rendelkeznek az érintettek a szükséges diétáról? 6. Mennyire vannak tisztában a fogyasztók az ő érdekeiket szolgáló, az élelmiszeripari és vendéglátó vállalkozások számára előírt kötelezettségekkel? |
2022 |
2024 |
Lugasi Andrea |
| Az élelmiszerpazarlás vizsgálata a szállodák és éttermek működésében |
Az F&B-folyamatban mely tevékenységek során keletkezik a legtöbb kidobandó élelmiszer (nyersanyag, feldolgozott és készétel), és milyen összetételű az?
Milyen jó gyakorlatok léteznek ennek csökkentésére?
Hogyan lehet a keletkezett élelmiszerfelesleget fenntarthatóan kezelni?
Milyen módszerekkel befolyásolható az F&B-munkatársak és a vendégek szemlélete, attitűdje, ismerete, a probléma iránti felelősségük növelhető-e? |
2012 |
folyamatban |
Karakasné Morvay Klára |
| Az elmaradottság dimenziói Nógrádban és a Szécsényi Jártásban |
A kutatás célja Nógrád megye illetve a Szécsényi Járás elmaradottságának okai és következményei, és miként érzékeli ezt a terület lakossága. Hogyan viszonyul a fejlesztésekhez, ezek eredményeihez. Melyek a periférikus terület leszakadásának a társadalmi és gazdasági okai? |
2018 |
|
Engelberth István |
| Az integrált beszámolási keretek eddigi tapasztalatai, nemzetközi és hazai makro- és mikrogazdasági keretfeltételei és az alkalmazás perspektívái |
A vállalati pénzügyi beszámolás folyamatos átalakulása tapasztalható, mivel érzékelhető, hogy pusztán a pénzügyi információs prezentálása nem elegendő ahhoz, hogy a vállalatról átfogó képet kapjon a beszámolót felhasználó. Nemzetközileg is releváns téma az integrált beszámoló összeállításának kérdése; hogyan integráljunk a pénzügyi és a nem pénzügyi információkat akár nagyvállalat, akár kkv szintjén. |
2021 |
|
Madarasiné Szirmai Andrea |
| Az ökológiai termesztésből származó élelmiszerek ismertségének és fogyasztásának kérdőíves vizsgálata a magyar fogyasztók körében |
A kutatás célja, hogy felmérje a magyar fogyasztók biotermékekkel kapcsolatos fogyasztói szokásait, illetve annak változását. A kutatás során meghatározásra kerülnek a fejlődés jelenlegi üteme, az éritett célcsoport(ok), valamint a fogyasztók motivációi. |
2022 |
2024 |
Lugasi Andrea |
| Biobor vásárlási és fogyasztási szokások vizsgálata Magyarországon |
Borfogyasztási, borvásárlási szokások felmérése a magyar lakosság körében, különös hangsúlyt fektetve a bioborokra. |
2022.12.01. |
|
Lugasi Andrea |
| Budapest turizmusa |
Kutatásunk célja Budapest turizmusának átfogó vizsgálata. A kutatás során feltárjuk a főváros jelenlegi turisztikai jellemzőit mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról, és kiemelten vizsgáljuk a gazdasági válság időszakához képest történt változásokat. |
2022 |
|
Petykó Csilla |
| Családi vállalkozások kutatási program - Családi vállalkozások fenntarthatósága, felelősségvállalása, közösségi szerepvállalása |
Kutatási kérdések:
Hogyan értelmezik a családi vállalkozások a felelős gazdálkodást? Milyen témák/ügyek merülnek fel a felelős gazdálkodással kapcsolatban?
Milyen a tulajdonosi kör értékvilága, értékrendje és hogyan hat ez a vállalkozás működésére? Hogyan viszonyulnak ehhez a munkatársak? Hogyan jelenik meg ez az értékvilág a tulajdonos (család) hétköznapjaiban, a különböző szerepekben (vállalkozó, fogyasztó, munkaadó, családfő,….)?
A felelősségvállalás belső (értékrend, utódlás) és külső (stakeholderek) mozgatórugói, motivációi.
Hogyan látszik/értelmeződik az adott családi vállalkozás felelősségvállalása az érintetti csoportok eltérő perspektívájából? (360 fokos vizsgálat)
A legjobbak/legtudatosabbak vizsgálata: miben mások?
Milyen ügyeket támogatnak a családi vállalkozások?
Ki(ke)t tekintenek példaképnek a tulajdonosok?
Honnan, hogyan szerez információkat, tudást a tulajdonos a felelős gazdálkodás témakörében? |
2017. augusztus |
|
Radácsi László |
| Egyedül nem megy? - Fogyatékossággal élő vendégek a turizmusban |
A kutatás arra irányul, hogy felmérje a fogyatékossággal élő vendégekhez kötődő kereslet jellemzőit a turizmusban, valamint hogy helyzetképet alakítson ki a hazai turisztikai kínálat szolgáltatóinak felkészültségéről |
2019 |
|
Petykó Csilla |
| Felelős és fenntartható vállalat |
Fenntartható vállalatok fenntarthatósági vizsgálata |
2020.02 |
|
Polák-Weldon Réka |
| Fenntartható fejlődés, szekunder és primer kutatások kutatóműhely |
Különböző (globális, regionális, esettanulmányi) szintű fenntarthatósági stratégiák elemzése |
2004 |
|
Szabóné Erdélyi Éva |
| Fenntartható vendéglátás - Fenntarthatóság szemlélete a hazai vendéglátóiparban; Adaptációs és mitigációs stratégiák, környezetterhelés mérés) |
A környezetterhelés különböző vonatkozásait elemezzük termékciklus elemzés szemlélettel és érzékenységvizsgálattal. A mezőgazdasági termelés, alapanyagok előállítása és szállítása és az élelmiszeripar, élelmiszerek vendéglátásban történő feldolgozása, a keletkező élelmiszerhulladék kezelése, esetleges megelőzése, közvetlenül vagy közvetve, mind hatással vannak környezetünkre. Alkalmazkodási és kibocsátás csökkentési stratégiákat elemzünk, fogalmazunk meg javaslatokat a turizmus és vendéglátás területén, szem előtt a jövőtudatos szemléletváltáshoz vezető edukációt, a jó gyakorlatok megosztását, megelőzést. |
2021 |
|
Szabóné Erdélyi Éva |
| Fenntartható vendéglátás (módszertani kutatások) |
Karbonlábnyom számításával különböző forgatókönyvek kidolgozása a fenntarthatóbb vendéglátásért |
2018 |
|
Lovasné Avató Judit |
| Fenntarthatóság és versenyképesség mikro- és makroszinten |
A kutatócsoport tagjainak egyéni kutatási terveire alapuló kutatások mindegyike érinti a fenntarthatóság problematikáját, illetve mikro szinten vizsgálódnak. A nemzetgazdasági szintű elemzések is a vállalati szektor szerepére fókuszálnak. |
2017.06.01 |
folyamatban |
Losoncz Miklós |
| FIKP Fenntarthatósági alprojekt |
A kutatás választ kíván adni a következő kérdésekre:
Hogyan értelmezhető a fenntarthatóság a kkv-szektorban?
Miként lehet alkalmazni az ökológiai lábnyomszámítás módszertanát a kkv-knál?
Hogyan fejleszthető a kkv-k fenntarthatósági teljesítménye? |
2018. április 1. |
2019. március 31. |
Radácsi László |
| Integrált jelentés a felsőoktatási intézményekben |
A BGE-n 2018 és 2021 között folyó ERASMUS+ projektben, az ISSUE-ban az egyik output egy egyetemi IR megírásra vonatkozó útmutató volt, a résztvevő egyetemi partnerek el is készítették pilotként saját IR jelentésüket a 2019-es évre vonatkozóan. Az ezzel kapcsolatos eredmények, tapasztalatok egyfelől már alkalmasak nemzetközi cikkek közös publikálására, másfelől sok további kutatási irányt jelölnek ki. A kutatócsoport megalakításának célja az is, hogy a nemzetközi partnerekkel kialakított jó kapcsolat ne szűnjön meg, közösen tudjuk figyelni a felelős és fenntartható egyetemek témájában felmerülő lehetőségeket. |
2021 |
|
Győri Zsuzsanna |
| KKV-k fenntarthatósága, ökológia lábnyoma, társadalmi felelősségvállalása |
A kutatás választ kíván adni a következő kérdésekre: Hogyan értelmezhető a fenntarthatóság a kkv-szektorban? Miként lehet alkalmazni az ökológiai lábnyomszámítás módszertanát a kkv-knál? Hogyan fejleszthető a kkv-k fenntarthatósági teljesítménye? |
2018 |
2020 |
Radácsi László |
| Látogatókutatás |
A Budakeszi Vadaspark megközelíthetőségének fenntarthatósági vizsgálata. |
2022 |
|
Thuma Orsolya |
| MTA-BGE Makrogazdasági fenntarthatósági munkacsoport |
A kutatás célja annak elemzése, hogy a globális és európai uniós kihívások és az azokra adott vagy adandó válaszok milyen hatást gyakorolnak a magyar makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságára, milyen követelményeket támasztanak a magyar gazdaságpolitikával és részterületeivel szemben, és milyen következtetések fogalmazhatóak meg számára. A kutatás 2019 elejétől kitüntetett figyelmet fordít az EU 2020 utáni költségvetésére, ezzel összefüggésben a magyar forrásbevonási lehetőségekre és a magyar gazdaságpolitika mozgásterére. |
2017.07.01. |
2022.06.30. |
Losoncz Miklós |
| Nyugat-Nógrád térségének vizsgálata, elmaradottság és annak dimenzió tekintetében |
Hogyan hatottak az elmúlt évek európai uniós finanszírozású fejlesztései Nyugat-Nógrádban, a szécsényi és a balassagyarmati járásokban. A fókuszban az áll, hogy miként érzi és értékeli a helyi közösség a fejlesztéseket? |
2017.09.15. |
2018.09.15. |
Engelberth István |
| Ökológiai lábnyom kutatás |
A kutatás célja egy olyan eszköz megalkotása volt, amely a magyarországi kkv-k által gyűjtött adatok alapján megbízható becslést ad a vállalkozás ökológiai lábnyomára. Az ökológiai lábnyom a vállalkozás környezeti teljesítményének indikátora lehet. Az azonos módszertan lehetővé teszi egyes intézkedések hatásainak vizsgálatát, év/év összehasonlítást vagy épp iparági átlagok számítását. Az angol nyelvű felület létrehozása jó alapot nyújthat nemzetközi együttműködésekhez, összehasonlításokhoz. |
2018 |
folyamatban |
Szennay Áron |
| Sági Judit egyéni kutatásai: banki finanszírozás, bankrendszerek átalakulása, tőkepiaci finanszírozás, ESG |
A pénzügyi piacokra begyűrűző sokkok tesztelik mind a hagyományos, mind az iszlám alapú bankrendszerek rezilienciáját, ellenállóképességét. A tőkepiacokon az ESG – environmental, social and governmental részvények és részvényindexek kockázatcsökkentő elemként jelennek meg a befektetők portfóliójában. |
2015. |
folyamatban |
Sági Judit |
| Vállalati fenntarthatóság, különböző szempontú elemzések, jó gyakorlatok kutatóműhely |
Fenntarthatósági lépések, zöld gondolkodás szerepe, nehézségek és jó gyakorlatok |
2008 |
|
Szabóné Erdélyi Éva |